Itt az Andokban nem nagyon vannak menedékházak, így hamar világossá vált, hogy be kell szereznem egy rendes sátrat, ha komolyabb sítúrákra akarok menni. Meg is jött a sátor, így számomra extra várakozás előzte meg a 6 napos magashegyi tanfolyamot, ahol nemcsak a sátram próbálhattam ki, de új mászótársakat ismerhettem meg, gyakoroltam, tanultam és átéreztem mi is az igazi “alpine style”!
A kurzust a Cordillera Blanca szervezte – ez Luis barátomék cége. A tanfolyam vezetője pedig Adam Fabrikant volt egy igazi amerikai ski bum, hegyivezető, steep skier. Az év nagy részében a Grand Tetonban “dolgozik”, de 3 hónapot szokott vezetni a Denalin is Alaszkában. A Denalit eddig kétszer meg is síelte, egyik útját azóta sem ismételték meg. Nem volt kérdés, hogy sokat lehet tőle tanulni, inspirálódni, azért ritkán adatik meg egy ilyen szintű emberrel mozogni a hegyen.
A csapat az első 3 napra Valle de las Arenasban vert sátrat, egész közel a kocsikhoz, a kuloárok árnyékában. Még egy közösségi konyhasátrat is hoztak a srácok – ami nagyon nagy ötlet volt. A sátorban Adam esténként olyan bemutatót tartott arról, hogy hogyan is kell extra jó kajákat, minimál cuccokból összehozni, hogy néha szinte egy főzőtanfolyamon éreztem magamat.
A tanfolyam első 3 napján nem sokat síeltünk, inkább elméleti-gyakorlati oktatás volt: stand építés, gleccser hasadékból mentés, síelés kötélbizosítással, ereszkedés. Aztán a 3. nap délutánján Adam, Luis és José barátommal négyesben nekivágtunk az első “steep skiing” menetnek, de nem a kuloárokba mentünk, hanem a mellettük lévő hegyhátra, hómezőre másztunk fel. A kuloárt már korábban megsíeltem Luissal, így külön örültem, hogy nem oda megyünk. A mászás kb 2 óra volt, a végén egy igazán meredek 50-55° kuloárban végződött. Josénak kicsit meredeknek bizonyult a teteje, így őt a felső részen Adam kötéllel biztosította.
A 4. napon felköltöztünk 3 700 méterre, itt már volt hó bőven. A táborunkat a völgyben végigfutó patak melett építettük ki, így legalább vizünk volt, nem kellett havat olvasztani. Míg mi a sátor állítással bohóckodtunk, addig Adam vezetésével a srácok, egy konhya-étkezőt ástak a hóba, nagyon profi volt.
Az 5. napon gleccsertúra következett, és kb. 4 300 méteren egy kis csúcson zártuk az aznapi mászást. Lefelé egy másik gleccseren síeltünk le, egészen az előretolt alaptáborig.
6. napon megint kettávált a csapat, 4-en egy kuloárt másztunk meg, itt volt a legjobb a hó, majd visszatértünk sátorbontás, lecsúszás maradt csak hátra.
Szuper volt ez az egy hét, nekem nagyon bejött ez a sátras, minimál dolog. Sokkal közelebb kerülsz a hegyhez, méginkább ott vagy, együtt élsz az elemekkel. Szóval az alpin style az igazi, Adam igazad volt!
Zsolt
Meglehetősen élvezetes, inspiráló írás… konyhasátor rulez! Egyébként milyen sátrat rendeltél?
laci
Köszi Zsolt!
Hosszas utánaolvasás, kuatakodás után ez lett a befutó: http://www.cascadedesigns.com/msr/tents/all-season-tents/fury-2-person-mountaineering-tent/product